Összehazudtuk a sok hülyeséget. Telekamuztuk a világmindenséget. Mert tudtuk, hogy senki nem kéri számon. És tényleg senki nem kérte számon. Addig hazudni, amíg mi is elhisszük. Ez volt a terv és jól össze is jött. Újra és újra, mindig egyre nagyobbat. Senki nem kéri számon. Senki nem kéri számon. Amíg forog a világ, Arra fordulok én is amerről épp süt a nap És egyből tudom, merről fúj a szél. Nyugi, nem a te hibád, Ha ehhez lassú volnál, majd én mutatom az irányt. Tök mindegy, mi a cél. Gyertek utánam! Nincs messze a part, Majd úszunk az árral. Cseppben a tenger, kiérünk egyszer, Visszaugrunk ezerszer. Alámerülni, fölé kerülni, Tovább kell tűrni, nem menekülni! Jól idomulni! Nem kiborulni! Senki nem kéri számon. Senki nem kéri számon. Amíg forog a világ, Arra fordulok én is amerről épp süt a nap És egyből tudom, merről fúj a szél. Nyugi, nem a te hibád, Ha ehhez lassú volnál, majd én mutatom az irányt. Tök mindegy, mi a cél.