Csak ülünk a rácsos padokon, A parton a félelem átoson És sokáig még rajtam ragad, A rendőrszínkék ég alatt. Ez a sziréna mentő vagy rendőr? Most a zajtól kell hánynom Vagy a csendtől? A szívem olyan faszán dobog, Domdiridomdomdiridomdom Még szerencse, hogy ez csak fű! Minden éjjel így telik el, Fűszerkényszer, kétezer, Grammonként megveszi akárki, Csajozni kéne, de nem bírok felállni! Minden éjjel így telik el, Fűszerkényszer, kétezer, Grammonként megveszi akárki, Csajozni kéne, de nem bírok felállni! Az éjszakait elérjük, A fejedre húzod a kapucnit, Én a falakat bámulom, Az egyetlen emlék egy félig lekopott graffiti. Az orrod meg elkezd vérezni, Zsepiért nyúlok, de eláll, Hirtelen parázni kezdek és azt mondod neked is kéne, De ne már! Még szerencse, hogy ez csak fű!